Téli feladat: hó- és síkosságmentesítés

Nyomtatás

A meglepően hosszúra nyúlt ősz után az elmúlt napokban már igazi téli időjárás volt Magyarországon. Az ország több részén volt fagy, havazás és szélvihar. Ráadásul az Országos Meteorológia Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban tovább folytatódik a lehűlés, emiatt továbbra is készülni kell hófúvásokra is.

A lakás- és családiház-tulajdonosoknak viszont az ítéletidő ellenére sem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák pluszkötelességet jelentenek a számukra. A hótakarításról s a balesetmentes gyalogosforgalom biztosításáról a legtöbb esetben nekik kell gondoskodniuk.

A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és a legtöbb helyen elő is írja –, hogy az adott településen  vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve azt csúszásmentes állapotban tartani. Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a „nyakát szegi”, akkor kötelesek vagyunk az „okozott” kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó- és jégmentesítésről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríttethetik meg.

Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel „felzabálja” az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem.

A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások (a fás növények védelméről szóló rendelet szerint tilos ott sózni, ahol fás növények vannak). A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.

(a penzcentrum.hu nyomán)

 

Decrease font size Default font size Increase font size