A megmenekült madár

Részletek

Készült: 2015. április 13. hétfő, 13:57

A fogalmazás megalapozása már akkor elkezdődik, amikor egy gyermek beszélni tanul. Míg ez otthon spontán történik, az iskola első két évében már tudatos szókincsfejlesztés folyik, hiszen ez az alapja a szövegépítésnek. A gyerekek játszanak a szavakkal, ismerkednek a jelentésükkel. Egyre többet olvasnak, nagy hangsúly terelődik a szövegértésre, valamint a szóbeli szövegalkotásra.

 Harmadik osztályban önálló tanóraként jelenik meg a fogalmazás.  Mivel ez a legkomplexebb anyanyelvi képesség, általában sok nehézséget okoz a diákoknak.  A tananyag sikeres elsajátítása érdekében kiemelten odafigyelek arra, hogy a fogalmazások témája kapcsolódjon a gyerekek érdeklődési köréhez. A hétköznapi élet eseményei, éppúgy megjelennek írásaikban, mint a fantáziájukat megmozgató olvasmányélmények.

A Zámori Hírek 2015/2. lapszámától kezdve rendszeresen szeretnék közreadni szemelvényeket a tanulók legjobb fogalmazásaiból a Zámori Hírekben, valamint a Pusztazámor Online-on. Alább a harmadikosok munkáiból nyújtunk át egy csokorra valót.

Magyar Mariann

Horváth Mercédesz: A megmenekült madár

Leszállt a kertbe egy madár. Arra ment egy macska. Észrevette a madarat, aki éppen csipegetett. Cirmos meg akarta enni a madárkát. Odalopakodott, már el is képzelte, hogyan fogja tálalni magának. Majd egy gyors mozdulat és már a mancsai között ficánkolt a kismadár. Ott sírt, rítt, könyörgött, de a macska nem engedte el. Hirtelen kiszabadult, én meg gyorsan kirohantam és ápolgattam a sebes szárnyát. És pár héttel utána már a társaival repült és boldogan élt tovább, amíg meg nem halt.

Gróh Levente: A kalózok veszte

Ruminiék épp Egérország felé tartottak, amikor látták, hogy két hajó közeledik feléjük. Amikor elszállt a köd a szoros felett, észrevették, hogy a pelehajó és az Aranyvadász az. A kapitány és Rumini azon vitatkoztak, hogy harcba szálljanak-e vagy ne. De a vita lezárására nem került sor. Nagy durranás hallatszott az Aranyvadász felől.

– Előzzük meg a kalózokat! – szólt Rumini.

– Miért? – kérdezték a többiek. Rumini elmesélte, hogy mi is történt az aranyvadászon. Úgy tettek, ahogy Rumini mondta. Így hát a kalózok jártak pórul, mert a szorosban élő sárkány felfalta őket.

Babar Flóra Zoé: Az elbukott macska

Egyszer a kutya békésen szunyókált az ablaknál. A macska viszont meg akarta leckéztetni őt, amiért a múltkor megkergette. Kitalálta, hogy a virágot, ami az ablakpárkányon volt, rálöki az ebre. De mikor óvatosan lecsúsztatta, nem a kutyára, hanem arra a gereblyére esett, ami a fának volt támasztva. Erre a gereblye jól kupán vágta a macskát.

A macska ezt gondolta magában:

– Hoppá, kicsit félresikerült! Nem így terveztem!

Erre a nagy ricsajra aztán a kutya is felébredt, és így szólt a macskához:

– Te átkozott macska! Legalább nem én jártam pórul, hanem te!

A macska keservesen nyivákolt.

– Sosem fogom elfelejteni, hogy megleckéztesselek! – kiabálta a macska.

De a kutya rá se hederített, hanem tovább szunyókált.

Lázár Aliz: A kecskebéka

A kecskebéka élőhelye a víz. Petékkel szaporodik. Zsákmánya a légy, na meg persze a szúnyog, mint minden békának. Hosszú nyelve van, ebben sem különb.  Azt lehet tudni róla, hogy nagyon sok petét rak. Nagyon különleges a fejlődésük.  Először csak pete, utána ebihal, amikor már nagyobbacska, akkor kinőnek a hátsó és a mellső lábai is. Külseje zöld és barna. Az ember azt gondolja, hogy nyálkás – és bizony az is!

Klucsik Bence: Nyerítő lovasudvar

Májusban izgalmas utazásra megyünk az osztálytársakkal. Ha jó lesz az időjárás sok programon tudunk részt venni. Ami nekem nagyon tetszik, az íjászat. Remélem kipróbálhatom! Szívesen mennék a kalandjátszótérre is. A lovakat is nagyon szeretem, ezért az is jó időtöltés lehetne. Tavaly nyáron az iskolai nyári táborban volt kézműveskedés, és láttam, hogy itt is van ilyen foglalkozás. Nekem legjobban a bőr megmunkálása tetszik. Remélem lesz lehetőségem kipróbálni! Nagyon várom ezt a kirándulást.

Dusik Lili: Rumini

A Rumini című könyvet Berg Judit írta, és a főszereplője egy kisegér, akit Rumininek hívnak. Ez egy nagyon izgalmas könyv, mert a főszereplő nagyon sokat kalandozik benne. Ruminiéknek egy rakományt kellett Pelevárba vinniük. Keresztülmentek a Ragacs-tengeren, a Sárkány-szoroson, kikötöttek a Batka-szigeten és végül az Orom-szigeten is. Volt olyan, hogy harcoltak óriáspolippal és sárkánnyal. Ruminiék Egérországból indultak és egészen Pelevárig hajóztak. Találkoztak fura alakokkal, de ez őket nem állította meg. Ha Rumini helyében lennék, Pelevár tetszene a legjobban.

Téglás Norbert: Papírgyűjtés

Peti és az osztály éppen leckét írtak, amikor valami hangos jármű megzavarta a csendet. Petiék kinéztek az ablakon és látták, hogy egy konténeres autó állt meg a suli előtt. Éppen ekkor lépett be az ajtón a tanár és megkérdezte, hogy miért álltak fel a padtól. Peti megmondta, hogy egy konténeres autó parkolt le az iskola előtt. A tanár elmagyarázta, hogy az autó csak a papírgyűjtő konténert hozta, mert délután papírgyűjtés lesz az iskolában.

Drewitt Bradley: A játékmaci

Egy vasárnap délután Pankát nagyszülei elvitték az állatkertbe. Sok állatot láttak. Elmentek a vízilovakhoz és a jegesmedvékhez is. Pankának viszont az elefánt volt a kedvence.  Amikor megálltak az elefántok kifutójánál, a játékmaci, amit a nagyszüleitől kapott, beesett az elefántokhoz. Panka elkezdett sírni, de a nagyszülei megígérték, hogy vesznek neki egy újat.

Petky Sebestyén: A baleset

Anya megterítette az asztalt vacsorához. Volt rajta minden, tükörtojás, szalámi, sonka és még sok más. De Peti nem figyelt és elkezdett rajta autózni. Egy darabig játszott, aztán véletlenül nekitolta az autót egy tejjel teli bögrének. A tej kiömlött és Peti nagyon megijedt. A nagy hangzavarra odajött az anyukája is és megmondta Petinek, hogy ne autózzon a megterített asztalon. Peti megfogadta amit anyukája mondott és ezentúl mindig így tett.

Pályamunkák

Néhányan gyermeknek annyira megtetszett az újonnan megismert kifejezési forma, hogy a kötelező feladatokon túl is tollat ragadtak. Az alábbi pályamunkák közül Szonda Léna Szonja az országosan kiírt Száncsengő című adventi irodalmi pályázaton különdíjban részesült írásával.

Szonda Léna Szonja: Ági és Bea karácsonya

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer két testvér. Ági és Bea volt a nevük. Nagyon szorgos, segítőkész gyerekek voltak, akik mindig kivették részüket a ház körüli feladatokból. Imádták a karácsonyt. Nagyon szerettek ilyenkor a konyhában sürögni-forogni. Így volt ez tavaly karácsonykor is. Elhatározták, hogy amíg a szüleik elmennek bevásárolni és a nagyszülőkért az állomásra, addig ők majd sütnek-főznek és feldíszítik a fenyőfát.

Mikor a főzéssel elkészültek Bea így szólt:

– Mivel készen vagyunk a sütéssel, elkezdhetjük a díszítést. Te rakd fel a harangokat, gömböket és a gyertyákat, de vigyázz, mert a gyertyáktól a fa könnyen felgyulladhat!

– Mindig azt hiszed, hogy én ügyetlen vagyok! – kiáltott fel Ági.

– Nem is igaz! Én ilyet nem mondtam, csak a figyelmedet hívtam fel! – mondta Bea.

– Inkább felrakom ezt a csillagot a tetejére – mondta Ági.

– Jó, de vigyázz magadra kérlek! – szólt Bea.

Ági behozta a létrát, majd feltette a csillagot a fa tetejére. Ám amikor lemászott a létráról, a feldíszített fa véletlenül feldőlt és összetörtek a díszek. Ági nagyon elszomorodott.

Beának azonban támadt egy jó ötlete.

– Vehetnénk díszeket a zsebpénzünkön – mondta.

– Ez egy nagyszerű ötlet – sóhajtott megkönnyebbülten Ági.

Elsiettek a közeli boltba vásárolni. Mire a szüleik és nagyszüleik hazaértek, mindennel el is készültek. Sőt még az asztalt is megterítették. A lányok vacsora közben elmesélték, hogy mi minden történt velük, de nem lett semmi baj, sőt még meg is dicsérték őket.

Ha a vacsora véget nem ért volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Zsoldos Márk: A cirkusz

Egyszer volt, hol nem volt, jött Mesefalvára egy cirkusz.

A fellépők színes autókkal érkeztek és a téren felállították a piros és sárga cirkuszi sátrat. A sátor köré kordont állítottak, ahol az állatok szabadon mozoghattak. Az elefánt vizet fröcskölt, a lovak vágtáztak, a kutyák akadályversenyt tartottak, miközben hangosan csaholtak. A porondot felszórták homokkal és felkészültek az előadásra.  Felállították a lengőhintát és a trapézt is. A jegypénztárnál egy bohóc árulta a jegyeket.

A közönség izgatottan várta az előadást. A zenészek elfoglalták a helyüket és elkezdődött a műsor. Felléptek a bohócok, az artisták, a kígyóember és az erőember is. A bohóc nagymamának volt öltözve és szerepelni akart az összes produkcióban. Megpróbált cigánykerekezni, hangszeren játszani és felmászott a trapézra is. Persze semmi sem sikerült neki, de a gyerekek jól mulattak. Az artisták táncoltak a kötélen, tornáztak a levegőben. A műsor legerősebb embere elkapta az I. világháborús ágyúból kilőtt ágyúgolyót. A kígyóember behajtogatta magát egy üvegakváriumba.

Ezután következett az előadás legviccesebb része. A porondmester a következőt kérdezte:

- Ki akarja, hogy Rozi megborotválja? Senki nem tudta ki az a Rozi, ezért nem volt túl sok jelentkező. A porondmester kiválasztott egy nézőt és behívta Rozit. A széken ülő fiatalember nagyon izgatott volt, mert nem tudta mire számítson. Folyamatosan az ajtó felé nézett. Ekkor belépett Rozi, az afrikai elefánt. A férfi ijedtében felpattant. A porondmester kérésére és a nézők bíztatására vállalta a produkciót. Az elefánt borotvahabot kent a férfi arcára, megélezte a borotvát és megborotválta. Vödörből vizet spriccelt rá, majd kérte a fizetségét.

A férfi nem tudott fizetni, ezért Rozi a vödör borotvahabot ráöntötte. Mindenki tapsolt és nevetett.

Az előadás sajnos véget ért, de egy ilyen előadást bármikor szívesen megnéznék én is!