Egy nagyobb kupac avar égetése képes egy falu teljes légkörét az egészségügyi határérték felett elszennyezni. Valójában ezzel az egy mondattal meg lehet magyarázni, hogy miért ne égessünk, de egy kicsit részletesebben kifejtve, talán érthetőbbé válik.

 Felszabaduló káros anyagok

Az avarégetéskor keletkező füst fehér színét a szerves vegyületek okozzák, melyek többsége súlyosan mérgező és rákkeltő. Hasonlít a dohányfüst összetételére, ami szintén káros a szervezetre. A levelek, illetve a növények nedvességtartalma miatt a levegő útja elzáródik, alacsony lesz az égési hőmérséklet, tökéletlen lesz az égés és ez mérgek keletkezéséhez vezet.

Az a bizonyos egy kupac, ami egy egész falu levegőjét teszi egészségtelenné, több kiló szénmonoxidot bocsájt ki. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés. Tartós hatása: szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Nagy problémát okoznak még a különböző méretű szilárd részecskék is. Ezek azonnali hatásként asztmás rohamot, szív- és érrendszeri zavarokat okoznak. Tartós hatásuk rákkeltő, immunrendszer-károsító, szintén növelik a szívinfarktus, az agyérgörcs és a tüdőgyulladás kockázatát. Csecsemők szervezetébe jutva életre szólóan megváltoztatják a hormonok normális működését.

Sajnos ennél jóval több káros hatása van az avarégetésnek, de ennyi is bőven elég ahhoz, hogy inkább környezetkímélő megoldást válasszuk. Ősszel különösen sok, a hulladékban menedéket kereső, számunkra fontos élőlény pusztul el lomb- és gallyégetés következtében.

Az önkormányzat rendeletben határozhatja meg az égetés időpontját és időtartamát, amennyiben nem rendelkezik erről, abban az esetben ez tilos. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya. A rendeletet megszegő magánszemélyek akár 100 ezer forintos bírságra is számíthatnak.

 Inkább komposztáljunk!

Jó lenne, ha mindenki inkább a természet által kínált megoldást, a komposztálást választaná az égetés helyett. A komposztálás az erdei avar évente ismétlődő bomlásához hasonlít, tulajdonképpen levegő (oxigén) jelenlétében zajló korhadás. A komposzt hihetetlenül hasznos dolog. Segítségével elkerülhetjük a lomb- és kerti hulladék elégetését, ami a légszennyezést okozza. Növényi trágyához jutunk, javítja a talaj szerkezetét, ezáltal nő annak vízmegtartó képessége, hőtartása. Gazdagítja a talajéletet, növeli a növények ellenálló képességét, ezzel lehetővé teszi a vegyszermentes termesztést.

A komposztáláshoz egy árnyékos helyre van szükségünk. Komposztkeretben (pl. raklapokból összeállított, 1×1 m nagyságúban) vagy prizmában (halomban) is gyűjthetjük a kerti hulladékot, konyhai zöldhulladékot. Figyelnünk kell a nyers és száraz anyagok megfelelő arányára, hogy ne rothadás, hanem korhadás menjen végbe. A nyers kategóriába tartozik pl. a fűnyesedék, a szárazba sorolhatók a már megszáradt falevelek, a száradt, feldarabolt növényi részek, a forgács, a faapríték. A lényeg, hogy egy nyers (tehát frissen levágott fű) réteg után mindig egy száraz rétegnek kell következnie (faapríték vagy forgács – száraz levél; legjobb a forgács). Minden száraz réteget alaposan locsoljunk be.

A komposzt halom ne legyen 80 cm-nél magasabb, mert így elég oxigén áll rendelkezésre a korhadáshoz. Inkább több kicsi dombot csináljunk, mint egy nagyot. Utánozzuk a természetet, tegyünk bele kis ágakat, leveleket, zöldségek-gyümölcsök héját, összeroppantott tojáshéjat, kávézaccot. Minél többféle anyag van benne, annál jobb. Nagy melegben locsoljuk, ne hagyjuk kiszáradni. Ásóvillával kicsit megemelgethetjük, hogy oxigén kerüljön bele ( figyelem: ezt ősztől-tavaszig óvatosan tegyük, mert a sünök előszeretettel telelnek benne, és még kárt tehetünk bennük). A nagyobb ágakat gyűjtsük külön, vágjuk 40-50 cm-es darabokra, rakjuk kisebb halmokba, hagyjuk kiszáradni, majd lábbal tiporjuk össze, használjuk mulcsként.

A nyers komposzt létrejöttéhez általában egy évre van szükség, de két esztendő alatt még az olyan nehezebben komposztálódó anyagok is teljesen lebomlanak, mint a diólevél, a fenyőtű. A beteg növényi részek a komposztban keletkező magas hőmérsékletnek és a mikroorganizmusoknak köszönhetően szintén humusszá válnak. Kisebb halom, kevesebb idő.

 A zöld kuka is megoldás

Akinek pedig se kedve, se ideje nincs komposztálni, az keressen egy zöldhulladék-gyűjtő konténert a faluban (a Levente téren, az Óvoda mellett, a Kereszt utcában, a Park utcában stb. megtalálható), és abba dobja bele a kerti hulladékát (nejlonzsák nélkül), amiből aztán az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. komposztot készít (amit jó pénzért elad).

Mindenkit inkább arra biztatok, hogy próbálja ki a komposztálást. Ha így tesznek, 1-2 éven belül ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag humusszal láthatják el zöldségeskertjüket és gyümölcsösüket, amiben aztán nagyobb beltartalmi értékkel bíró zöldségek és gyümölcsök fognak teremni.  

Jó kertészkedést kíván a Zöld Zámor Egyesület!

Rátay Csilla

(Az írás a Zámori Hírek 2022/5. számában is olvasható.)