Köszöntjük polgármesterünket, Pátrovics Benedeket
Kerek évforduló adja a köszöntés indokát. Pátrovics Benedek harminc éve polgármestere Zámornak. Az első önkormányzati választáson 1990. szeptember 30.-án képviselőként nyerte el a szavazók bizalmát. A képviselő-testület tagjaként kapott társaitól alpolgármesteri megbízást 1991 elején, amikor az első megválasztott polgármester hirtelen és tulajdonképpen indok nélkül lemondott. Alpolgármesterként vitte a falu ügyeit az időközi választások napjáig. Sokak biztatására sorompóba állt és jelöltette magát a polgármesteri tisztségre. Harminc éve, 1991. április 14.-én kapott először bizalmat a lakosságtól. A közös tanácsi múlttól éppen csak önállósodott falu akkor 729 lakót számlált és az „elmaradott fejlettségű település” jelző nem volt túlzás. Utazzunk vissza egy kicsit a harminc évvel ezelőtti Zámorra! Az állami főút kivételével két utca volt valamennyire szilárd burkolattal ellátva, a többi utca eső és hóolvadás idején sártenger volt. Zámor kizárólag Sóskút felől volt megközelíthető, mert nem létezett még az autópálya felé vezető út. Nem volt földgázhálózat, szennyvíztisztító és csatornahálózat, kamerarendszer. Nem létezett a ma ismert iskola és óvoda, a gyerekek a nem oktatási célra, hanem főúri lakásnak épült Barcza-kúria leromlott állapotú épületében voltak elhelyezve. Egyáltalán nem volt tornaterem, nem volt egészségház. Nem volt iskolai sportudvar, szabadidő park, nem volt játszótér, Koroda-kert, műfüves sportpálya. Nem voltak szép, gondozott parkok, közterek és a Remeteség is csak világháborús romhalmazként húzódott meg a temető szélén. Nem létezett sok, ma sűrűn lakott utca sem. A Községháza leromlott állagú épületében szorongott egymás mellett a posta, az egy kis szobából és váróból álló orvosi rendelő, és a mindössze két helyiségből álló hivatal. A polgármester irodája volt egyben a tanácskozóterem és a házasságkötő terem is. De nem volt a széles közönséget megmozgató, rendszeresen országosan ismert művészek fellépésével színesített Falunap, Idősek napja, vagy a meghitt, bensőséges Falu Karácsonya, sem semmilyen közösségi kulturális rendezvény.
Jogosan feltehető a kérdés, hogy akkor mi volt itt harminc éve? Itt voltak azok az emberek, akik polgármesterként, képviselőként, iskolai, óvodai, hivatali dolgozóként és lelkes, a falut ebben az állapotában is szerető lakóként tenni akartak és tettek is azért, hogy ez a falu olyanná váljon, amilyennek most látjuk. Az a fejlődés, ami itt három évtized alatt végbement, párját ritkítja nem csak a környéken, hanem országunkban is. Sokan munkálkodtak ezen, de kijelenthető, hogy annak a csapatnak, amely ezt az ugrásszerű fejlődést elérte, a polgármester volt a vezére. Az általa elvégzett hatalmas munka és a személyisége tette őt alkalmassá erre a szerepre.
Ezt ékesen bizonyítja, hogy 2019-ben már nyolcadszor kapott bizalmat a Zámoriaktól. Egy kézen meg lehet számolni, hogy hazánkban mennyi polgármester mondhatja ezt el magáról. Munkásságát állami és helyi kitüntetéssel is elismerték. Amikor 25 éves jubileuma alkalmával a képviselő-testület a Pusztazámorért Emlékérem kitüntetésben részesítette őt, már elmondtam róla, amit most megismétlek. Nem ő volt az első megválasztott polgármestere Zámornak és reméljük, nem is ő lesz az utolsó, de mindig ő lesz Zámoron a POLGÁRMESTER.
További munkájához sokak nevében jó erőt és legfőképpen jó egészséget kívánok!
Dr. Újházi Miklós
