Versek a magyar költészet napjára

Nyomtatás

1964 óta április 11-én, a magyar költészet kiemelkedő alakja, a Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas költő, József Attila (1905. április 11., Budapest IX. kerület–1937. december 3., Balatonszárszó) születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napján. Ez alkalomból egy kortárs magyar költő verseit adjuk közre.

 

 

 

Nyirán Ferenc:

Egészet üt

 

Nem kell mindig nagyot mondani a versben,

tépni az inget, fellármázni az Istent.

Elég ülni a szoba sarkában, csendben,

egyedül akár, onnan nézni a Mindent.

 

És nem kell senki kezét fogni ilyenkor,

ha elment már, vagy így, vagy úgy, hát hadd menjen.

Tűnődve belátni, ez most egy ilyen kor,

ha fáj sem sírva vádolni sorsot fennen.

 

Tenni a tűzre, nézni lobogó lángot,

kipirosult arccal bámulni kályhába,

piszkálni vassal a parazsat, a táncot

nézni a falon, ahogy árnyékod járja.

 

Letenni piszkavasat a fémtálcára,

fogni takarót, fotelban szunnyadni el –

Ébredni fázósan hajnali lármára,

hallgatni, hogy az utcán épp vihar perel.

 

Eső hadd verje kinn széked a balkonon,

falióra itt benn felet, egészet üt.

Kopogjon csak zápor az ablakbádogon –

zuhanj az ágyra, ahol a kedves feküdt.

 

Nyirán Ferenc:

Mikor az uccán

 

Tél volt, erre jól emlékszem.

A Csapó utcán mentem vígan.

Szokásomtól eltérően most

nem az orrom elé néztem, nem

a lábnyomokat bámultam befelé

fordulva gondolataimba.

A háztetők vonták magukra

a figyelmemet, a homlokzati

stukkók, domborművek, szobrok

regadtak meg. Mennyi szépség

van a városban, ha olykor fölemeled

a tekinteted! A gyógyszertár elé érve

valamiért hátranéztem, magam

sem tudom már, miért. Volt némi

megérzés. Van ilyen. És akkor

megláttam, hogy épp az imént tért

vissza a járdára a kedves. Jókora

ívben elkerült, szinte átmenekült a

túloldalra, mert észrevett. Egyedül

cammogott egy medve járásával,

döngő lépteitől megindultak a

háztetőkön alvó hópaplanok.

Lavina zúdult a lábam elé.

Hát így esett, mikor az uccán

átment a kedves.

 

Nyirán Ferenc (Debrecen, 1951) költő, kritikus.Versei és könyvkritikái különböző irodalmi fórumokon jelennek meg (Alföld, Élet és Irodalom, Napjaink, régi Mozgó Világ, Lyukasóra, Zempléni Múzsa, A Vörös Postakocsi Online, KULTer.hu stb.). Verseskötetei: Apróságok kicsiny tárháza (2016), Kentaur (2018). A fenti versek az Élet és Irodalom 2021. március 26-i (12.) számában olvashatók.

 

Forrás: midio.hu

Decrease font size Default font size Increase font size