Klímaválság, ökológiai válság… Mit tehetnék én? Semmit. Azaz… Az, hogy a víz az élethez nélkülözhetetlen, banális igazság, mely legfeljebb egy közömbös bólintást tud kiváltani, valódi figyelmet és cselekvést sajnos csak igen ritkán. Ezért most közelítsük meg a témát más irányból.
Induljunk a klímaválság felől
Sokan kizárólag a szén-dioxid vagy metán légköri jelenlétéhez kötik ezt a problémát. Bár a légkör legkülső, ÜHG- (üvegházhatású gáz) rétegei tényleg nagyon fontosak, de a felszínközeli réteg hatása sem elhanyagolható, különösen azért nem, mert benne élünk. Van ennek a rétegnek egy jelentős összetevője, amely pont úgy, mint az otthoni klímák hűtőközege, jelen van folyékony és cseppfolyós állapotban is, hőt szállít, és ÜHG-hatása erősebb a széndioxidénál. Ez a víz, a környezeti klímánk hűtőközege. A felhők a beérkező fényenergia egy jelentős részét visszaverik, még mielőtt az a felszínen hővé alakulhatna. A felszínen elpárolgó víz pedig hőt von el a környezetéből, és leadja azt a csapadékképződés helyén, a légkör magasabb rétegeiben. Ez a látens hőszállítás.
A vízkörforgás két fontos ciklusból áll. Az egyik a nagyvízkör, amely az óceánok, tengerek felől szállítja a nedves légtömegeket, és a szélsőséges események nagy részéért felel (árvizek, aszályok, hosszabb hőmérséklet-anomáliák). A másik a kisvízkör, amely a helyben lehulló csapadékot hasznosítja újra, szállítja kisebb távolságokra, és a nagyvízkör szélsőséges eseményeinek hatását tompítja. Egy-egy területen a csapadék 30–60%-át is a kisvízkör biztosítja, ennek különösen aszályos időben, tengerektől távol van nagy jelentősége. Jellemzően a kisvízkör eredményezi például a csendes, nyári koraesti záporokat.
A kisvízkör az a pont, ahol összekapcsolódik a klímaváltozás és a biológiai sokféleség problémaköre is. Legfontosabb eleme a hatékony párologtatást végző természetes növényzet – pont, mint a házi klímaberendezés motorja, csak sokkal intelligensebb. Teljesítménye: egyetlen fa (5 m lombkorona-átmérővel) napi több száz liter vizet képes elpárologtatni; minden 100 liter víz 70 kWh teljesítménnyel hűti a közvetlen környezetét és segíti a következő csendes eső létrejöttét. A fák levelein lévő gázcserenyílások kifinomultan működnek: hőmérséklet, páratartalom, talajnedvesség, fényviszonyok összehangoltan eredményezik az aktuális párologtatást, pillanatról pillanatra szabályozva azt. Ettől a mi berendezéseink még igen messze vannak. Nem is csoda, az életnek a tökéletesség ezen szintjéhez milliárd évek álltak a rendelkezésre, nekünk pár száz...
Az, hogy a biológiai sokféleségnek köszönhetjük a bolygónk élhető állapotát (tiszta levegő, ivóvíz, táplálékaink…) már szintén alapinformáció. A biológiai sokféleség szempontjából az egyik legfontosabb élőhelyek a vizes élőhelyek, a vízfolyások és azok parti sávja. Ez akkor válik legegyértelműbbé, ha ránézünk Magyarország közlekedési térképére: végtelenül felszabdalt tájat látunk, ahol az ökoszisztémák létének alapját jelentő kapcsolódásokra egyedül a vízfolyásaink adnak lehetőséget, ezek az élővilág utolsó menekülő útvonalai.
Mit tehet egy faluközösség, mit tehetek én?
A fenti bevezetőből következik, hogy a jelen komplex válságra csak azok a megoldásaink lesznek fenntarthatóak, melyek megőrzik, vagy még inkább helyreállítják a táj eredeti funkcióit, a kisvízkört és a biológiai sokféleséget, és ezekhez szorosan kapcsolódva a talaj egészségét.
Hogyan vonatkoznak ezek miránk a hétköznapokban? Mit tehet egy faluközösség, mit tehetek én?
Nagyon sokat. Egyre több, jó ötleteket tartalmazó netes oldalon tájékozódhatunk az ökobarát kertekről. Az ökoszisztémában minden mindennel összefügg, azaz a rovar- és madárbarát kertnek hatása van még a klímára is. Kiemelendő, és nem lehet túlhangsúlyozni az idős fák (és ahol csak maradhatnak, a holt fák) szerepe. Egy-egy idős fa mögött 50-100 évnyi növekedés van, amit veszítünk a felesleges eltávolításával, a védelem hiányával. Ez az időtáv mutatja a faültetések fontosságát is, azaz nem lehet ezt elég korán elkezdeni.
A vízhasználat fontosabb elemei
Az otthonainkba kerülő ivóvíz előállítása vagy onnan távozó szennyvíz tisztítása igen drága infrastruktúrát és sok energiát igényel. A rezsicsökkentéssel gyakorlatilag a tartalékokat már feléltük, jelenleg unokáink vagyonát használjuk. Azaz lehet, hogy a víz most olcsó, de nekik majd drága lesz, takarékoskodjunk vele, és emeljük fel a hangunkat a fenntarthatatlan politikai döntések ellen. Magyarországon a szennyvíztisztító telepek jelentős része nem rendeltetésszerűen működik, csak kever a „kakin”, és azt nyelheti aztán a környezet, amíg bele nem pusztul. Az ivóvízhálózatunk veszteségei 20-50%-ot tesznek ki, ennyi folyik el belőle, míg hozzánk ér.
Tehát, a fentiek miatt, kerti víz használathoz a legrosszabb megoldás az ivóvíz. A következő igen rossz megoldás a fúrt kutak használata, ehhez, akár a fák esetében, az időtáv végiggondolása ad támpontot. Eleink pár méteres ásott kútja, a felszín közeli „talajvizek” megcsapolása nem okozott problémát, az akár az adott éven belül pótlódhatott is. A vizet egy mélyebb kerekeskútból is takarékosan használták, hiszen kézi erővel kellett azt felhúzni. A modern automata rendszerek nemcsak hogy nem takarékosak, de mélyebb, 30-40, akár 100 méteres mélységekből is felhozzák a vizet, melynek pótlása már évtizedeket vehet igénybe, azaz megint csak gyermekeink vagyonát fogyasztjuk. A legfenntarthatóbb megoldás a ciszternás csapadékgazdálkodás, hiszen ezzel egy valóban megújuló anyagforrást használunk fel. Túlfogyasztás nem lehetséges, hiszen annyit használhatunk, amennyit gyűjtünk. Míg a legtöbb ország fokozatosan szigorít a fúrt kutak használatán, hiszen ez a jövő generációk érdeke, Magyarország egy populista kezdeményezés mögé állva szinte teljesen elengedte ezek szabályozását. Összegezve, a csapadékvíz-gazdálkodás során a legjobbak a telken belüli megoldások, azaz annyi vizet tárolni, szikkasztani, hogy ne hagyja el csapadék a telkünk határát.
A vízfolyások kérdése egészen más, azok a táj, az ökoszisztéma nélkülözhetetlen elemei, ezeknek szent területeknek kellene lenniük, mint ahogy a világban sok helyen azok (lásd jogi személyiség garantálása vízfolyásoknak Új-Zélandtól Indián át Kanadáig). A csapadékvíz utcai elvezetőárokba való vezetése rossz megoldás. Ekkor ez a vízmennyiség nem csak az én telkemről fog hiányozni (nem pótolja a kutam vizét, nem telíti a talajban a fák gyökérzónáját, párolgásával nem mérsékli a nyári hőhullámokat), de a gyors lefolyás miatt a patakunkból is hiányozni fog, növelve az árvíz- és aszálykockázatokat is.
A legrosszabb megoldás, ami már hivatalosan is büntetendő, az a csapadék szennyvízcsatornába kötése. Ezzel nagy károkat okozunk, mert a lökésszerű csapadékvíz-terhelés kimossa a szennyvíztelepek víztisztítást végző aktív iszapját. Ennek a helyreállása hetekbe telik, amíg a tisztítatlan szennyvízzel patakjainkat terhelik. Szerencsére ez egy egyszerű csatornafüstölési eljárással könnyen kimutatható, a vétkesek utolérhetők. Ha van ilyen ismerősünk, figyelmeztessük ennek várható negatív következményeire.
A víz meghatározó tényező
A jó megoldásoknál is mindig vannak még jobbak, ezekre nem tudok most részleteiben kitérni, de példaként néhány: alomszék- vagy komposzt-WC, saját szennyvíztisztítás és szürkevíz-felhasználás, permakultúrás kertművelés, mélymúlcs használata…
Zárásul tehát a lakóhelyünk mikroklímájától a biológiai sokféleségen át a táj állapotáig az egyik legmeghatározóbb tényező a víz. A víz lehet a megoldás az összetett környezeti válságra, mi pedig tényleg sokat tehetünk ezen a téren is. Legyünk mindannyian vízőrzők.
Egy fa hűtő hatásának számítása: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Transpirational_cooling_(biological)
A biológiai sokféleség fontossága: https://biokutatas.hu/hu/page/show/roviden-a-biologiai-sokfelesegrol
Sugárzási egyenleg: https://masfelfok.hu/klimaszotar/
Ivóvíz problémák: https://www.facebook.com/vizkoalicio
Szennyvízproblémák: https://www.facebook.com/search/top?q=%23szarfoly%C3%B3
Réder Ferenc
okleveles biológusmérnök, fejlesztéspolitikai szaktanácsadó
(Az írás megjelent a Zámori Hírek 2024/1. számában)
Polgármesteri köszöntő
Szeretettel üdvözlöm a községünk iránt érdeklődő vendégeinket és a pusztazámori lakosokat!
Köszönöm, hogy érdeklődésükkel megtisztelik településünket.
Fogadják soraimat olyan szeretettel, mint ahogy mi pusztazámoriak fogadjuk a hozzánk érkező vendégeket.
Bemutatkozó oldalainkat lapozgatva betekintést nyerhetnek Pusztazámor régmúltjába, jelenébe és jövőjébe, köszönhetően annak, hogy egyre többen munkálkodnak azért, hogy Zámor élete tartalmas legyen.
Pusztazámor értékét, szépségét nem csak a történelmi és építészeti különlegességek, mint például a 3 hektáros arborétum jellegű ősparkkal övezett Barcza kastély, a zámorhegyi remeteség és harangház jelentik, hanem az a természetes igény is benne foglaltatik, ahogyan a településvezetés és az itt lakók ápolják, ahogyan a jelen gondos kezei megbecsülik.
Érdemes elidőzni Zámoron. Nálunk a látogatót először a dombokkal ölelt táj szelíd hívogató szépsége fogja meg, majd az utcák és házak rendje, végül a védett kis völgykatlanban elhelyezkedő település nyugalma, csendje. Aki belekóstol ebbe a világba, bizonyosan visszatérő vendég lesz itt.
Pusztazámor valamennyi lakója nevében tisztelettel köszönti és szeretettel várja:
Pátrovics Benedek
polgármester
Országos hírek
- Vezetés kánikulában
- Életbe lépett a vörös kód
- Keresztény ünnepeink: a Szentlélek kiáradása
- Közlekedési vetélkedő családoknak – a fődíj egy autó
- Ma van magasvérnyomás-betegség világnapja
- Versek a magyar költészet napjára
- Újratanulunk élni – Év végi gondolatok
- Ingyenesen utazhatnak a védekezésben dolgozók
- 43-mal nőtt a fertőzöttek száma Pest megyében
- Szeptember 7-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire